A 18. századi lengyel-amerikai tábornok, Casimir Pulaski vagy nő vagy interszexuális volt, állítják kutatók.

Pulaski, a nemesember, aki 1777-ben csatlakozott George Washington hadseregéhez és harcolt a brit csapatok ellen, Lengyelországban és az Egyesült Államokban is háborús hősként tartják számon.

A tudósok először mintegy 20 évvel ezelőtt állapították meg, hogy Pulaski csontváza női jellegzetességeket mutat, de nem tudták bizonyítani, hogy egyértelműen ő volt az.

A DNS-vizsgálat azonban most megerősítette, hogy a női csontváz valóban Pulaskié.

Az eredményeiket a Smithsonian Channel dokumentumfilmjében, az America’s Hidden Stories (Amerika rejtett történetei) című filmben fogják bemutatni: The General Was Female?” címmel április 8-án.

Ki volt Casimir Pulaski?

Pulaski 1745-ben született Varsóban, és már fiatalon érdeklődött a politika iránt.

Tizenévesként Oroszország törvényen kívül helyezte, mert a lengyel függetlenségért harcolt, ezért Párizsba menekült.

Ett találkozott az amerikai forradalmár Benjamin Franklinnel, aki meggyőzte, hogy támogassa az Anglia ellen harcoló gyarmatokat az amerikai forradalomban.

Úgy tartják, hogy ő mentette meg George Washington életét az 1777-es brandywine-i csatában, mivel talált egy menekülési útvonalat, amelyen keresztül Washington és katonái el tudtak vonulni.

1779-ben, 34 évesen halt meg, nem sokkal azután, hogy Savannah ostroma során halálosan megsebesült.

Pulaski csontjait egy fémtartályban őrizték egy emlékmű alatt Savannahban, Georgiában – így amikor az emlékművet mintegy két évtizeddel ezelőtt ideiglenesen eltávolították, a kutatók exhumálni és tanulmányozni tudták a csontvázát.

Charles Merbs, aki akkoriban az Arizonai Állami Egyetem törvényszéki antropológusa volt, az ASU Now-nak elmondta, hogy a Georgia Egyetem törvényszéki tudósával, Dr. Karen Burnsszel együtt vizsgálta meg a csontokat.

“Dr. Burns azt mondta nekem, mielőtt bementem, hogy “menj be, és ne gyere ki sikítva” – mondja. “Azt mondta, hogy tanulmányozzuk át nagyon alaposan és körültekintően, aztán üljünk le és beszéljük meg.

“Bementem, és azonnal láttam, miről beszél. A csontváz körülbelül olyan női, amilyen csak lehet.”

Hogyan erősítették meg, hogy Pulaskié volt?

Ezután be kellett bizonyítaniuk, hogy a csontok valóban Pulaskié voltak, és nem valaki más maradványaival cserélték ki őket.

Először is megvizsgálták a csontváz sérüléseit, amelyek a lovaglásra és a csatára engedtek következtetni.

A következő lépés tehát a csontváz DNS-ének vizsgálata volt.

Mivel a DNS-típus, amelyet vizsgálniuk kellett, nőkön keresztül öröklődik, Dr. Merbs és Dr. Burns felkutatták Pulaski nagynénjének maradványait, hogy lássák, egyezik-e a DNS.

De a tesztelés akkoriban még nem volt elég fejlett, és nem tudtak eredményt kapni. A csontokat újratemették az emlékmű mellé, és az eredményeiket “véleménynek” minősítették.

• Interszexuális műtétek: Helyes-e nemet rendelni egy csecsemőhöz?
• Németország törvénybe foglalja az interszexuális identitást
• A kenyai interszexuális gyerekek tabuja

Az ügy feledésbe merült egészen a közelmúltig, amikor három másik kutató úgy döntött, hogy újra megvizsgálja a bizonyítékokat, hátha a korszerűbb technológiával jobb eredményeket kapnak.

A csontok vizsgálatakor az egyezés pozitív volt – a csontváz DNS-e “azonos” volt Pulaski leszármazottjának DNS-ével.

Az ENSZ szerint a világ népességének akár 1,7%-a születik interszexuális tulajdonságokkal – ami azt jelenti, hogy férfi és női nemi jellegzetességekkel egyaránt születnek.

Dr. Merbs szerint nem valószínű, hogy Pulaski, aki férfiként nevelkedett, valaha is azt hitte, hogy nő vagy interszexuális – csak azt, hogy “valami nincs rendben”.

“Akkoriban egyszerűen nem tudták” – teszi hozzá.